A MŰEGYETEM
HORGÁSZEGYESÜLET
Fegyelmi Szabályzata
A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében a Közgyűlés az alábbi szabályzatot fogadja el:
A FEGYELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § A Fegyelmi Szabályzat hatálya alá a Műegyetem Horgászegyesület (a továbbiakban: egyesület) tagjai tartoznak.
A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA
2. § A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, az egyesület alapszabálya, az egyesület Elnöksége által hozott határozatok, a helyi horgászrend és a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a fegyelmi vétséget elkövető egyesületi tag bizonyított cselekményével arányban álló elmarasztalással az elkövető és az egyesületi tagság visszatartása hasonló magatartástól.
FEGYELMI VÉTSÉGEK
3. § Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:
a) aki ellen halfogással összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző, illetve igazságügyi szervek jogerős marasztaló határozatot hoztak;
b) akit halfogással kapcsolatos cselekményért jogerősen halgazdálkodási vagy halvédelmi bírsággal sújtottak, illetve halfogással összefüggő környezet- és természetvédelmi szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak;
c) akit a halgazdálkodással, illetve a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megsértésében tetten értek, cselekményét bizonyították, de a szabálysértési eljárások bizonyos körülmények miatt nem hozták meg az elvárt, elvárható eredményt;
d) aki a helyi horgászrend, illetve az egyesület által megszabott és közzétett előírásokat megszegi;
e) aki az egyesületi alapszabály, az Elnökség határozatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét vagy az egyesület alapszabályszerű működését veszélyezteti;
f) aki az Elnökség tagjaként, választott tisztségviselőként vagy elnökségi megbízottként kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve kárt okozóan elhanyagolja;
g) aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelezettségeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a Fegyelmi Bizottság idézésére a fegyelmi tárgyaláson mint tanú kellő indok nélkül nem jelenik meg vagy rosszhiszeműen valótlant állít.
FEGYELMI BÜNTETÉSEK
4. § (1) Fegyelmi büntetések:
a) figyelmeztetés;
b) megrovás;
c) szigorú megrovás;
d) az egyesület horgásztanyájának használatától való meghatározott idejű eltiltás;
e) az egyesületben a tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése;
f) az egyesületből meghatározott időre szóló kizárás;
g) az egyesületből határozatlan időre szóló kizárás;
h) az egyesületből való végleges kizárás.
(2) Indokolt esetekben a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést a d) ponttal együtt is ki lehet szabni.
(3) Az Elnökség tagjaként, választott tisztségviselőként vagy elnökségi megbízottként elkövetett, a 3. § f) pontja szerinti fegyelmi vétség esetében csak a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségéből való visszahívását.
(4) A 4. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama 6 hónap, leghosszabb időtartama 2 év.
(5) A 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama 1 év, leghosszabb időtartama 3 év.
(6) A 4. § 1. bekezdés f) pontja szerinti fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama 1 év, leghosszabb időtartama 5 év.
(7) A 4. § 1. bekezdésének d)–g) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása legfeljebb 2 éves próbaidőre felfüggeszthető, azonban nem alkalmazható próbaidő akkor, ha a 4. § (1) bekezdésének d) pontja alapján kirótt büntetés időtartama az 1 évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próbaidő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el, és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, akkor a korábban kiszabott, de próbaidőre felfüggesztett fegyelmi büntetés is végrehajtandó.
HATÁSKÖRÖK
5. § (1) A fegyelmi eljárást az egyesület e célra létrehozott szerveként a Fegyelmi Bizottság folytatja le. A Fegyelmi Bizottság hatáskörébe tartozik az Elnökség tagjai, a választott tisztségviselők vagy elnökségi megbízottak által elkövetett, a 3. § f) pontja szerinti fegyelmi vétség kivizsgálása is.
(2) Ha az Elnökség a tudomására jutott adatok alapján csupán csekélyebb súlyú fegyelmi vétséget állapít meg, akkor fegyelmi eljárás elrendelésének mellőzésével, saját hatáskörben alkalmazhatja a 4. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti fegyelmi büntetést. Ha az elkövető az Elnökég ezen intézkedése ellen annak közlésekor vagy a közléstől számított 8 napon belül kifogással él, az Elnökség az ügyben fegyelmi eljárást rendel el.
A FEGYELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
6. § (1) A fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezheti az egyesület Elnökén keresztül:
a) a halgazdálkodási, vízügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi és más hatóságok;
b) a halászati őr, társadalmi halőr;
c) a sérelmet szenvedett (sértett) személy.
(2) Fegyelmi eljárás lefolytatása kizárólag írásban rendelhető el. A vizsgált cselekményt elkövető egyesületi tagot a Fegyelmi Bizottság értesíti az eljárás megindításáról és annak folyamatáról.
(3) Fegyelmi eljárás elrendelésére a Közgyűlés, az Elnökség és az Elnök jogosult. A Fegyelmi Bizottság saját hatáskörében az Elnökség egyidejű tájékoztatása mellett indíthat fegyelmi eljárást. Az eljárás elrendelése ellen fellebbezésnek helye nincs.
(4) Az Elnök a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, a fegyelmi eljárás elrendeléséről a tudomására jutását, illetve írásos anyag kézhezvételét követően intézkedik. Ha az egyesület tagja a 3. § a)–d) pontjaiba foglalt cselekmények bármelyikét követte el, akkor a fegyelmi eljárás megindítása kötelező.
(5) A z Elnökség rendkívül súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a fegyelmi ügyet lezáró határozat kihirdetéséig felfüggesztheti a fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított tisztségviselő tag tisztségének betöltését, illetve a fegyelmi eljárással érintett tag egyesület horgásztanyájára vonatkozó használati jogát.
ELÉVÜLÉS
7. § Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint 1 év, vagy ha az eljárás elrendelésére jogosultak tudomására jutásától 3 hónap eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult. Utóbbi esetben az 1 év elévülési idő a büntető- vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő naptól számítandó.
A FEGYELMI BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE
8. § (1) A Fegyelmi Bizottság az alapszabályban megfogalmazottak szerint az Elnökség által javasolt vagy elrendelt fegyelmi eljárást folytatja le, aminek eredményeként az Elnökség felé javaslatot tesz a kiszabandó fegyelemi büntetés tekintetében.
(2) A Fegyelmi Bizottság szükség szerint ülésezik. Ha a fegyelemi eljárás lefolytatása bizottsági ülést és az érintett tag személyes meghallgatását nem teszi szükségessé, a Fegyelmi Bizottság az eljárás elemző, vizsgálati részét és Elnökség számára készített javaslatának kidolgozását elektronikus kommunikáció útján is megvalósíthatja.
(3) Az eljárás során az ügy elemzésében valamennyi Fegyelmi Bizottság tag részt vesz. Ha a rendelkezésre álló információk elemzését a Fegyelmi Bizottság ülés formájában valósítja meg, akkor az ülésen minden tagjának jelen kell lennie.
(4) Nem járhat el konkrét ügyben a Fegyelmi Bizottság tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak vagy sértettnek egyenes ági rokona, házas- vagy élettársa, vagy testvére, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá- vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi kapcsolatban áll. Nem működhet közre a Fegyelmi Bizottság tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélése egyéb okból (elfogultság) nem várható.
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
9. § (1) A Fegyelmi Bizottság elnöke (a továbbiakban: FB elnök) gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a kivizsgálást maga az FB elnök koordinálja vagy – a tényállás tisztázása céljából – a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki.
(2) Az FB elnök a fegyelmi eljárást az iratok, információk beérkezésétől számított 30 napon belül köteles megindítani. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.
(3) Ha az eljárás során az eljárás alá vont tag személyes meghallgatását is magába foglaló fegyelmi tárgyalásra van szükség, akkor az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra beidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozhatja, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.
(4) Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés vagy a kivizsgálás során igazolhatóan (írásban, elektronikus levelezésben) elismerte, akkor a bizonyítási eljárást és a tárgyalást mellőzni lehet. Az elkövető elismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halászati őr, társadalmi halőr stb.) tette, és ha a fegyelmi vétség elkövetését rajta kívül legalább egy tanú aláírása bizonyítja. A bizonyítási eljárás mellőzése esetén csak a 4. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.
(5) A fegyelmi tárgyalásra szükség esetén az egyesület tagjai tanúként beidézhetők, az egyesület tagságához nem tartozó személyek pedig meghívhatók. Az idézést a tárgyalást megelőzően legalább 10 nappal meg kell küldeni az érintetteknek.
(6) A tárgyalás nem nyilvános.
(7) A tárgyalást az FB elnök vezeti le. Megállapítja a tárgyalás megtartásának szabályszerű feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont tag személyi adatait, tisztázza az esetleges elfogultsági körülményeket. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén a kifogásolt bizottsági tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után a Fegyelmi Bizottság elfogultsági kifogással nem érintett része dönt az előterjesztés elfogadásáról vagy elvetéséről. Ezután következik az ügy ismertetése, majd az elnök meghallgatja az eljárás alá vont tagot, majd a tanúkat, akikhez a Fegyelmi Bizottság tagjai is kérdéseket intézhetnek.
(8) A Fegyelmi Bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben is értékeli és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. Ha a Fegyelmi Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ügy tisztázásához és az Elnökség számára megfogalmazandó javaslathoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja és további esetleges bizonyítékok vizsgálatától eltekint.
(9) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Fegyelmi Bizottság nevén kívül tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető és a hivatalból megjelenő más személyek nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, esetleges viselt tisztségét, érdemi nyilatkozatát a terhére felrótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és a tárgyaláson elhangzott indítványokat tartalmazza. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és az elnök írja alá.
(10) A Fegyelmi Bizottság minden tag bevonásával véglegesíti az Elnökség számára megfogalmazott, írásos formába öntött javaslatát, amihez tárgyalással lefolytatott eljárás esetén csatolni kell a tárgyalás jegyzőkönyvét. Ha az adott ügyben nem volt szükség tárgyalásra, a Fegyelmi Bizottság a tagjaival jóváhagyott és az elnök által aláírt részletes jelentést csatol az Elnökség számára készített javaslathoz.
(11) Az Elnökség számára megfogalmazott javaslat tartalmazza a javasolt fegyelmi büntetés típusát és mértékét, illetve a próbaidő ajánlása esetén annak időtartamát.
(12) Az Elnökség számára megfogalmazott javaslatot és annak mellékleteit az Elnökség és az eljárás alá vont tag számára meg kell küldeni.
(13) Ha a Fegyelmi Bizottság a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy
a) terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség,
b) a terhére rótt cselekményt nem követte el vagy a terhére rótt cselekmény elkövetése nem bizonyítható,
c) terhére rótt cselekmény kapcsán fegyelmi vétség a 7. § szerint elévült,
akkor az eljárást az Elnökség számára összeállított jelentéssel, fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó javaslattétel nélkül megszünteti.
A FEGYELMI BÜNTETÉS KISZABÁSA
10. § (1) A 4. § (1) bekezdés szerinti fegyelmi büntetést az Elnökség a Fegyelmi Bizottság által számára megfogalmazott javaslat alapján és a javaslat mellékleteit is figyelembe véve határozatban állapítja meg. A határozatot az Elnökség az elmarasztalt tag mellett a Fegyelmi Bizottság tagjainak is megküldi.
(2) Az Elnökség első fokon meghozott határozatába foglalt szankciók fellebbezés hiányában a kézbesítést követő 16. napon életbe lépnek.
(3) A hónapokban vagy években megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően a szankcióval sújtott tag a fegyelmi büntetést megállapító határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatja.
(4) Az életbe lépett fegyelmi szankciókról – a fegyelmi ügy kivonatos ismertetésével – a Közgyűlést beszámoló formájában a Fegyelmi Bizottság elnöke tájékoztatja.
FELLEBBEZÉS
11. § (1)Az első fokon meghozott határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet az Elnökséghez kell benyújtani. A fellebbezést másodfokú szervként az Elnökég vizsgálja.
(2) Fellebbezésre jogosult az eljárás alá vont tag és a 6. § (3) bekezdése szerinti egyesületi szerv vagy személy. A fellebbezés a fegyelmi szankciók életbe lépésére halasztó hatályú.
(3) Ha a másodfokú szervként eljáró Elnökég a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az első fokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, a megalapozó vizsgálatot lefolytató Fegyelmi Bizottságot javaslatának felülvizsgálatára vagy új eljárás lefolytatására utasíthatja.
(4) A másodfokú szervként eljáró Elnökég az első fokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja.
(5) A fellebbezés nyomán eljáró Elnökég másodfokon meghozott határozata annak kézbesítésével életbe lép. A másodfokú határozat ellen az egyesületi szerveknél további fellebbezésnek helye nincs. Amennyiben a fegyelmi szankcióval sújtott tag a másodfokú határozatban foglaltakat nem fogadja el, jogorvoslati kérelemmel bírósághoz fordulhat.
MEGISMÉTELT
ELJÁRÁS
12. § A fegyelmi szankciókat megállapító határozat életbe lépésétől számított 6 hónapon belül a szankcióval sújtott tag az ügyben megismételt eljárást kérhet, ha olyan új bizonyítékot jelöl meg, amely az alapeljárásban terhére megállapított tényállás megdöntésére és ennek eredményeként kedvezőbb határozat meghozatalára alkalmas. A megismételt eljárást az Elnökség rendelheti el. A megismételt eljárást elrendelő, illetve elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A megismételt eljárásra a fegyelmi eljárás általános rendelkezései az irányadóak.
FEGYELMI BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK MELLŐZÉSE
13. § A fegyelmi büntetés életbe lépésétől számított 1 év letelte után az szankcióval sújtott tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését az Elnökségtől abban az esetben kérheti, ha a szankció a 4. § d)–f) pontjaiban foglalt, egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz, és ha az érintett tag a fegyelmi büntetés legalább felét már letöltötte. A büntetés további végrehajtásának mellőzésére csak akkor kerülhet sor, ha az elkövető a büntetés tartama alatt tanúsított magatartásával erre érdemesnek bizonyult. A büntetés további végrehajtásának mellőzését az Elnökség határozattal érvényesíti.
ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN
14. § (1) Ifjúsági tag érintettsége esetén elsődleges cél a nevelés, ezért lehetőség szerint a fegyelmi eljárást elkerülve, a 9. § (4) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. Amennyiben fegyelmi eljárás keretében fegyelmi tárgyalásra kerül sor, az ifjúsági tag beidézésével egyidejűleg fel kell kérni törvényes képviselőjét (szülőt, gyámot, gondnokot) is a megjelenésre, hogy általános magatartására vonatkozó véleményt adjon.
(2) Az ifjúsági taggal szemben lefolytatott eljárásban ki kell kérni az ifjúsági- és sportfelelős véleményét is.
Ezt a fegyelmi szabályzatot a Műegyetem Horgászegyesület 2018. október1-jei közgyűlése megtárgyalta és elfogadta.
Budapest, 2018. október 1.
Műegyetem Horgászegyesület Műegyetem Horgászegyesület
Fegyelmi Bizottság elnöke Elnöke